Interjú 
-Sok másik pilótával ellentétben te nem Forma-3000-es versenyzőként kezdted.
-Kimi: Óriási szerencsém volt, hogy szerződést kaptam, és kihagyhattam néhány- kötelezőnek tűnő- lépcsőfokot.Vannak esetek, amikor az ilyen nagy ugrás veszélyes lehet, és az autóverseny éppen ebbe a kategóriába tartozik.

-Mi volt az, ami gyerekkorodban kiemelt a veled egykorú versenyzők közül?
-Kimi: Bár általában nyugis srác voltam, a pályán nem ismeretem a pardont.Erőszakos és harcias voltam, de ha kellett, tudtam higgadtan dönteni. Ez máig is így van, de ma már tudatosan figyelek arra, hogy mindíg a megfelelő hozzáállással oldom meg a helyzeteket.

-Emlékszel még a legelső Forma-1-es futamodra?
-Kimi: Azt nem lehet elfelejteni! A barátnőm kinevetett, amikor azt találtam mondani, hogy ami számára az első csók, az számomra az első Forma-1-es verseny. Máig emlékszem arra, hogy mit és hol rontottam el.

-Mit szólsz ahhoz, hogy sokan nem is tartják igazi sportnak az autóversenyzést?
-Kimi: Azt üzenem nekik, hogy egyszer próbáljanak beülni egy kocsiba, és koncentráljanak kát órán át úgy, hogy egyetlen pillanatra se lankadjon a figyelmük, az ugyanis halálos hibákhoz vezethet. Itt tényleg a másodperc töredéke alatt dőlnek el a dolgok, és igenis szükség van arra, hogy ne csak szellemileg, de fizikailag is formában legyünk. A versenyek és az edzések között erősítő tréningeken is részt veszünk.

-Miért neveztek el Icemannek, Jégembernek?
-Kimi: Igyekszem hűvösen mérlegelni és dönteni, de időnként velem is előfordul, hogy elszakad a cérna. Előfordult, hogy Juan Pablo Montoyával egy szezonon belül háromszor vívtunk kerék kerék elleni csatát, aminek így utólag tényleg nem volt értelme. Csak remélni tudom, hogy tanulok ezekből az esetekből, és később nem követem el ugyanezeket a hibákat.

-Versenyzéssel fogsz foglalkozni?
-Kimi: Ahogy a legtöbb autóversenyző, én is kisgyermekkoromban kezdtem. Először biciklin száguldoztam: a testvéremmel, Ramival ádáz küzdelmet folytattunk egymás ellen. Akár azt is mondhatom, hogy vérre menő harc volt, mert előfordult, hogy hatalmasat buktunk, és több sebből vérezve kullogtunk haza, a frászt hozva anyánkra. Először nyolc éves koromban ültem gokartba.